J. Kovács Iván (1937), Balatonfüred
I. Meditációk
1. Valamelyik nagy karmester (talán Bruno Walther) mondta: "Ha én még egyszer életemben először hallhatnám Beethoven Ötödik szimfóniáját!" Ennek idevonatkozó változata: Ha én az életben még egyszer először mehetnék végig a Kinizsi Százason!
2. Örkény István Egypercesei és a Kinizsi Százas fizikailag - és főként időtartamban - természetesen igen távol állnak egymástól. De szellemiségük közös tőről fakad. Ennek magyarázatára és filozófiájára pályázatot írok ki. A dolgozatokat 1998. december 31-ig kérem beküldeni a Kinizsi TE Encián Szakosztályhoz (1406 Budapest, Pf. 6). A három legjobb dolgozat beküldőjét 5-5 liter kitűnő füredi rizlinggel díjazom, balatonfüredi pincémből.
3. A K-100 számomra nem sportteljesítmény, nem próbatétel, nem is önigazolás többé (csak az első teljesítésig volt az), hanem hitvallás és szertartás, akárcsak Wagner Trisztánja és Parsifalja. Sőt, több is azoknál ... két tányér gulyással.
4. Vannak az ember életében jóvátehetetlen veszteségek. Nekem az egyik ilyen, hogy 1994 előtt nem indultam a Kinizsi-túrákon. Ez már örökké pótolhatatlan.
5. ... vagy talán mégsem? ... mert ha elég sok pénzhez jutnék váratlanul, akkor évenként kétszer végigmennék a távon - a rendes május végi futamokon kívül - úgy, hogy fizetném a rendezőket, akik hitelesítenék a teljesítést. Így - az évi 3 menettel - 2005-re le is körözhetném a jelenlegi listavezetőket, Ézsiás Antalt és Győri Jenőt, minthogy addigra, a 25., jubileumi K-100 évében - én már a 26. alkalommal abszolválhatnám a távot ... (Győri Jenő hosszú évek óta az egyik "seprű" - a rendezőség tagja -, így vele szemben íly módon nehéz előnyre szert tenni - a szerk. megjegyzése).
... Hacsak Ézsiásék meg nem neszelnék sanda szándékaimat és nem szállnának be vállalkozásomba, amit sportemberhez méltó széles vigyorral volnék kénytelen tudomásul venni.
6. Az igazi sportember még egy 6 kg-os gyönyörű óriáspöfeteg kedvéért sem hagy ki ellenőrző pontot. Sőt még két csodálatos és kívánatos élő óriáspöfeteg kedvéért sem! ... hiszen 50 km után úgysem tudna velük mit kezdeni ...
7. A K-100-on néha különös önismereti megfigyeléseket tehetünk. Rájöttem például arra, hogy a kényelmes, jó talajú, közel vízszintes útszakaszokat utálom a leginkább, s kedvenceim a meredek, kőomlásos kapaszkodók és főként a Getéről való lemászás. Másként nem rohannék át oly gyorsan az előbbieken és nem töltenék oly sok drága időt az utóbbiakon megfontolt, el-elmerengő meditatív vánszorgással.
8. Végrendeletem egyik jelentős passzusa lesz: Temetésem semmilyen körülmények között nem rendezhető május hó utolsó teljes hétvégéjén! Mert - még a paratudományok szerint is - egyszerre két helyen nem tartózkodhatunk. És Farkas Elek barátomtól sem várhatom el, hogy az én ravatalomnál töltse a szombat délutánját a mogyorósbányai sörözés helyett.
9. 1997-ben a Bajóti Öregkő ellenőrző pontnál volt található a legszebb, legaranyosabb rendezőségi személyzet. Bélyegzés közben nagyon szerettem volna legalább 25 évvel fiatalabb lenni ...
II. Jótanácsok
1. Soha ne induljunk el 7 óra 30 perc előtt! Így az előttünk járó tömeg már a kellő mértékben kullancs-mentesítette számunkra az útvonalat.
2. Lábujjainkról alaposan vágjuk le a körmöket és a tyúkszemeket, legalább 3 nappal a túra előtt! Így azok a kisebb mellévágások is begyógyulnak, amelyeket anyósunk esetleges attraktív szövegmondásán való lelki felüdülésünk miatt ejtettünk itt-ott.
3. A hólyagok és lábfeltörések fontos megelőző módszere: a dupla pár zokni! Inkább két pár vékonyabb zoknit vegyünk fel, mint egy vastagat! A bajok fő oka a cipő, a zokni és a láb közötti tapadás. A két zokni között azonban soha nem lép fel tapadás, azok könnyen elcsúszank egymáson, így a bőrünkre nem hathat kellemetlen csúsztató erő.
4. A rendezvény kiírói kihagytak egy fontos kelléket a javasolt uticsomagból: a vazelines, un. "Alváz-zsírozó" kenőcsöt. Tapasztalatom szerint ez igen fontos, mert - különösen nagy melegben - a hosszú, intenzív gyaloglás alatt az izzadság gyakran kimarja azt a bizonyos alsó "városnegyedünket". Ílyenkor az égető fájdalom miatt esetleg abba kell hagyni a túrát. Ennek megelőzésére célszerű 25-30 kilométerenként megvizezett toalettpapírral alaposan kitisztítani, majd kenőccsel finoman leápolni leginkább ülésre használt intim testrészünket. Erre a célra legalkalmasabb a REPARON nevű kenőcs.
5. Az egész út egyik legkritikusabb szakasza a Getéről történő leereszkedés. Nagyon ajánlom mindenkinek, közvetlenül előtte, fent a tetőn üljön le, és a cipőjét fűzze be olyan szorosra, amennyire csak lehetséges. Nem baj, ha ez enyhe fájdalommal jár is. Így azonban a nagyon meredek lejtőn testsúlyunk nagy részét a rüsztünk veszi fel, megkímélve a lábujjakat. Laza cipőnél a lábujjak itt annyira meggyötrődhetnek, hogy kénytelenek leszünk feladni a további küzdelmet. Leérkezve természetesen újra lazítsuk cipőnket a kényelmes mértékre.
Az első Kinizsi Százast e miatt a jelenség miatt kellett feladnom.
6. A mogyorósbányai ellenőrző állomás bezárásának réme az egyik legkritikusabb próbatétel. Ha ugyanis nem gazdálkodtunk megfelelően az időnkkel, akkor előfordulhat, hogy a Tokodi bánya utáni utolsó 3 km-es - egyébként nem túlságosan magas, de helyenként eléggé meredek - átkelési szakasz (Kőszikla-domb) pokoli megpróbáltatásokat okozhat. Az utolsó percekért folytatott ádáz küzdelemben megismerkedhetünk a légszomj és az izomgörcsök kálváriájával, amelyhez a lábainkban lévő 50 km adja meg a hiteles aláfestő kíséretet.
Itt tehát annyi tartalék idővel rendelkeznünk kell, hogy ezen az utolsó 3 km-en a biológiailag elképzelhető leglassabb totyogással átvergődve se késsük le az állomás záróráját. (A rendezőség úgy tartja, aki frissen, nappal nem volt képes a táv első felét az idő fele alatt megtenni, annak már nincs esélye, és jobb, ha a kilátástalan éjszakai bolyongás és vacogós hajnali buszra várás helyett még biztonságban a szombati utolsó busszal hazaér - ezért a mogyorósbányai pont a jövőben sem fog hosszabban nyitva tartani.)
7. Ha valaki Bányahegy után esetleg összetévesztené a kéket a zölddel, - akármennyire robbanékonnyá vált is emiatt - viselkedjünk szerényen a héregi kocsmában, nehogy az eddig csupán vizuálisan fellépő kék-zöld komplexusát jól kitapintható hús-vér valóságként is meg kelljen élnie.